Bár fiatalon írói-költői tervei vannak, Karátson Gábor a szépirodalomhoz 1982-es regényével, A gyermek Altdorferrel tér vissza. Ezután következik az irodalmi főműnek tekinthető trilógia, melynek első könyve, az Ulrik úr keleti utazása avagy A zsidó menyasszony (1992), a második (talán központi) darabja az Ötvenhatos regény. A trilógiát záró A csodálatos kenyérszaporítással (2014) – az előzőekhez hasonlóan szintén évtizedes munkával – élete végén készül el. Az egyes kötetek külön-külön is teljes értékűek, de egybe is foghatóak, hiszen Karátson azok közé az írók közé tartozik, akik egész életükben tulajdonképpen egy könyvet írnak. Az Ulrik úr inkább a magánéletet állítja a középpontba, az Ötvenhatos regény a forradalmat, A csodálatos kenyérszaporítás pedig a környezetvédelmet, a Duna-mozgalmat, de valójában minden téma mindegyik könyvben jelen van, csak némi hangsúlyeltolódással.
››› MMA MMKI LEXIKON
Miért fest az ember?
Kiadó: Corvina
Kiadás helye: Budapest
Kiadás időpontja: 1970; 2. kiadás: 1974; 3. kiadás: 1980.
Oldalszám: 42, [6].
Tartalom
Ezt írja Karátson Gábor a következő festészettel foglalkozó könyvében: „Előző könyvemben, amelynek „Miért fest az ember” a címe, részletesen leírtam az alapozás műveletét. Úgy gondoltam, enélkül hiábavaló lenne a festészetben megjelenő eszmékről beszélni. Elmondtam, hogyan kell bemázolni a fatáblát vagy a vásznat először híg enyves vízzel, majd cinkfehér festék, gipsz és enyves víz keverékével; csak ennek az alapozásnak a megszáradása után lehet hozzáfogni a festéshez. Mindenképp kérem az olvasót, hogy a következőkben elmondandókhoz tekintse alapnak az előző kötetet. Ott megkíséreltem előkészíteni mindazt, amivel most foglalkozni fogunk. Abban a könyvben az alapozáson kívül kézművesi munkákról több szó nem esett; rajzról, perspektíváról és más olyan kérdésekről beszéltem, amelyek mintha a művészet országának mélye felé vezető utak lennének. Gondolatok útjait jártuk végig.”
A festés mestersége
Kiadó: Corvina
Kiadás helye: Budapest
Kiadás időpontja: 1971; 2. kiadás: 1975
Oldalszám: 48
Tartalom
„E mostani könyv viszont a festés technikájának részleteivel foglalkozik. Mégsem festők részére összeállított recepteskönyv. Nem kíván felsorakozni a festés technikájának híres szakmunkái mellé; aki könyvből akarna megtanulni festeni, annak úgyis végig kell tanulmányoznia őket mind.” „Az én könyvem nem a felsoroltakhoz hasonló szakkönyv akar lenni. A festészet barátaihoz fordul; mint valami elbeszélést, úgy szeretném megírni. Sok szó esik, sok vita folyik manapság a modern művészetről – de mindig csak „tartalmi kérdésekről”. A mű megvalósítása mintha mellékkérdés volna. Ez a szemléleti hiba távol tartja a nézőket a festmények igazi mondanivalóitól. Mert a technika nem egy jóelőre kieszelt kompozíció megvalósításának puszta eszköze, hanem, ha igazán megértjük, a művészet lényege, leglelke. „A jóisten a részletekben lakik” – mondta Paul Klee; azaz: a művészet teljességének, ha csak rejtve is, jelen kell lennie minden ecsetvonásban, de még az alapozás módszereiben is. Megkísérlem kiválasztani a legfontosabb részletkérdéseket, rajtuk keresztül akarok eljutni a lényeges kérdésekig – ez, ha célom elérem, a közönséget s a festőket egyaránt érdekelheti. Törekszem megtalálni a festés törvényeit, amelyekre, mint Van Gogh írta, „ugyancsak szükségünk van, ha meggondoljuk, milyen rémítő önkényességgel és felületességgel ítélkeznek sokszor az emberek”. Igyekszem az olvasóval együtt hegyet mászni – hátha eljutunk olyan kilátópontokra, ahol még sosem jártunk.”
Így élt Leonardo da Vinci
Kiadó: Móra
Kiadás helye: Budapest
Kiadás időpontja: 1973; 2. kiadás: 1978
Oldalszám: 215
Tartalom
„A művészettörténet és a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakjának életét és munkásságát mutatja be ez a könyv; töredékeket csupán, de ezek a töredékek végül mégis képpé állnak össze, nemcsak a Mona Lisa festőjének képévé, hanem a reneszánsz tudós portréjává, aki a művészet mellett foglalkozott természettudománnyal, biológiával, technikával, haditudománnyal, zenével, filozófiával. A ma emberének szinte hihetetlen az ő sokoldalúsága. És ha körülményes is eligazodni a bonyolult életút labirintusaiban, érdemes fáradságot venni, és a mintegy 100 darabból álló, gazdag képanyag átböngészése mellett elolvasni a nagy Leonardo életének és munkásságának rövid történetét.”
Hármaskép. Leonardo, Grünewald, Vajda Lajos
Kiadó: Magvető
Kiadás helye: Budapest
Kiadás időpontja: 1975
Oldalszám: 183
Tartalom
„Néhány esztendeje számomra ők a mesterek: Leonardo, Grünewald és Vajda Lajos. Tartozom azzal, hogy beismerjem: rájuk én nem művészettörténészként gondolok, hiszen az nem vagyok; a saját munkám, a saját fejfájásaim és szorongásaim, olykor már áttekinthetetlenné kuszálódó tépelődéseim kényszerítenek arra, hogy róluk gondolkodjam. Tudományos tárgyilagosságot magamtól nem várhatok. Objektív csak akkor lehetek, ha minden tévelygésemen keresztül végre sikerül eljutnom a dolgok gyökeréig. S ha nem remélhetem is, hogy mint eltévedt gyermeket a mesterek hazasegítenek, most mégis hozzájuk folyamodom. Alkalmatlan vagyok arra, hogy lezárt művészettörténeti tényeknek lássam őket. Nekem a mai nap fáj; és mégis, szeretnék valamiképpen hozzájuk tartozni.
Három egymástól nagyon különböző emberi magatartás testesült meg bennük; abban azonban hasonlítanak egymásra, hogy a maga helyzetéből mindegyikük a legradikálisabb következtetéseket vonta le. Formai rendszerük olyan sűrű, olyan bonyolult, annyira gazdag, hogy joggal érezhették úgy: a számukra egyáltalán lehetséges létezést tapintják ki benne. A kétely időszakai után, amikor már-már megrendültem, és nem tudtam, van-e bármi haszna annak, ha egy talán csak hajdanvolt naprendszer törvényeiről töprenkedem, holott mi, ki tudja, örökre kiszakadtunk belőle, s zuhanunk egy ismeretlen végtelenbe, most megnyugodni szeretnék, arra gondolva, hogy ebből a naprendszerből kiszakadni úgysem lehet. Három nagyon különböző ember, más-más pályán írva le útját, mégis közös középpont körül keringett. Összehasonlítva egy-egy művüket, ennek a közös középpontnak a helyét és mivoltát szeretném kiszámítani; három irányból közelítve megérteni, hogy miről is „szól” a képzőművészet.”
A Gyermek Altdorfer
Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás időpontja: 1982
Oldalszám: 261
Tartalom
„Egyszer régen, de ennek most már sok éve, nagy betegségbe, búskomorságba estem. És akkor történt, hogy a családom szerzett nekem egy csónakot. Tudták, mennyire szeretem a Dunát, hát azt gondolták, hadd járjam ezen a csónakon.
Mert már az előtt a betegség előtt is: messzi földeket bejártam, sokfelé megfordultam, és így aztán sok mindent láttam, sok mindent tapasztaltam. És majdnem minden éjszaka álmodtam valamit. Ez volt a legjobb a világon; meg emberekkel találkozni; meg beszélgetni az emberekkel; és beszélgetni a hegyekkel s a vizekkel is. Azért úgy gondolom, boldogok lehetünk a legnagyobb bajban is, de a legboldogabb az emberben a keze, a szeme meg a lába: a keze, amivel csinálhat valamit, meg a vándor lépte és pillantása.
Szóval a legjobban a hegyeket szerettem, de utánuk mindjárt a vizeket.
Most meg van ez a csónakom.”
Így kezdődik Karátson Gábor első regénye, aki a vízen töltött sok-sok esztendő során a Dunából hallotta, a Dunai iskolában tanulta ezt a mesét. Főhősei, Albrecht és Ulrik Altdorfer festők szintén ebbe az iskolába jártak. Míg Albrecht Altdorfer első lépéseit teszi a festői pályán, az ő hányatott sorsú apja, Ulrik mitologikus szörnyekkel, démonnal és sárkánnyal harcol a tisztaságról és boldogságról zenélő titokzatos csengőért.”
Ulrik úr keleti utazása avagy A zsidó menyasszony, 1–2.
Kiadó: Európa Alapítvány
Kiadás helye: Budapest
Kiadás időpontja: 1992
Oldalszám: 569, 572
Tartalom
„Ez a könyv a szerzőről és családjáról szól, vagyis egyszerre játszódik az egész világtörténelem idejében, az ismeretlen őskortól napjainkig, és az egész Földön, a régi Kínától a mai VIII. kerületig. Főszereplője Rembrandt van Rijn, aki, mint tudjuk, festő volt, akárcsak a szerző; Rembrandt és a Duna; és így, ha tetszik, a regény a dunai vízlépcső történetének tekinthető, allegorikus értelemben. A természethez való viszonyunkról szól tehát, vagyis, a szerző egyértelmű vonzalmai szerint, a klasszikus kínai filozófiáról, játékosan, ám szakszerűen. A kínai filozófiáról szól, vagyis, ha úgy tetszik, krimi; valami ismeretlen bűncselekmény után kutatunk, végig az egész hosszú történeten, és igazán túlzás volna azt állítani, hogy a szerző szerint maga a szerző a bűnös. Családregényről van tehát szó, egy házaspárról, egy házasság történetéről, a szülőkről és gyermekeikről, arról, hogy mit is csinálunk mi ma itt, e világon.”
Világvége után
Kiadó: Cserépfalvi
Kiadás helye: Budapest
Kiadás időpontja: 1993
Oldalszám: 243
Tartalom
„A kötetben kisebb-nagyobb elegyes írásaimat gyűjtöttem össze, 1964-től mostanáig. Olyanokat, amiket a megjelenés legcsekélyebb reménye nélkül írtam csak úgy magamnak, noha nem voltak éppen politikai jellegűek; olyanokat, amik aztán hol megjelentek, hol nem – többnyire mégsem; s olyanokat, amiket mostanában mindig valahova írok.”
Az együgyű Isten
Kiadó: Filum
Kiadás helye: Budapest
Kiadás időpontja: 1997
Oldalszám: 235
Tartalom
„Karátson Gábor új gyűjteményes esszékötete – az előző, Világvége után címet viselőhöz hasonlóan – meglehetősen régi időkből ível át a jelenbe, és sokféle témával is foglalkozik. A címadó írás Jacob Böhme filozófiájáról szól; az első két – korai – írás viszont a kisgyermekek térszemléletével és az utcai gyermekfirkák esztétikájával foglalkozik. Mindkét téma a teremtő együgyűség jegyében áll; a kettő közti feszültség terében olvasandók a szerző ökológiai, történelmi és politikai tárgyú írásai, képzőművészeti és filmkritikái.
A kötetet a szerző utcai gyermekrajzokról másolt rajzgyűjteménye illusztrálja egy ismeretlen, az elsüllyedt Atlantiszhoz hasonlítható világ képeivel. Ezek semmiben sem hasonlítanak a kiállításokról és pedagógiai könyvekből jól ismert gyermekrajzokhoz; sokkal inkább az óceániai, ausztráliai vagy észak-amerikai indián művészetre vagy az európai román kor stílusára emlékeztetnek. Ez a megközelítés természetesen rokonítja őket a szerzőnek a romantika vagy a távolkeleti gondolkodás iránti vonzalmával; és másfelől, szorosan összefügg a kötet „környezetvédő” írásaival (a környezetvédelem szót a szerző nemigen szereti; a jaspers-i „Körülvevő”, a das Umgebende ugyanis nem szorulhat rá az ember védelmére – ez a paradoxon jól mutatja jelenlegi világhelyzetünk tragikumát).
A szerző úgy gondolja, hogy a meghasonlott világból, ha valami még, a böhmei teremtő Isten „együgyűsége” mentheti meg az embert.”
Ötvenhatos regény
Kiadó: Helikon
Kiadás helye: Budapest
Kiadás időpontja: 2005, 2. kiadás: Kortárs Kiadó, 2016
oldalszám: 708
Hozzáférés az interneten
Tartalom
„Karátson Gábor (1935–2015) Kossuth-díjas író, műfordító és festő e regényében saját történeteit meséli. Mit látott a forradalomban, hogyan élt a családja, és hogyan halt meg az édesanyja. Mit jelentenek neki az erdélyi utazások? Miképpen tartóztatták le, és mi történt a börtönökben? Hogyan menekült a Kádár-kor akváriumi világából a festészethez és a távol-keleti bölcsességhez? Mi volt számára a Duna-mozgalom, kikkel barátkozott, és meddig? – Az élőbeszéd jellegzetességeit őrzi a mű stílusa – a visszanyert személyességét. Ötvenhat Karátson számára ugyanis léttörténeti esemény – „a forradalomnak az volt a lényege, hogy ezentúl már csak igazat beszélünk”. De a börtönből szabadulva, „Mária-Nosztráról kilépve rájöttem, magyarul ezután már csak hazudni lehet”. A regény kis része játszódik a felkelés alatt, az előtte és az utána történtek jóval nagyobb teret kapnak. És mégis ötvenhatos ez a regény, sőt, írja egyik kritikusa, mostantól ez az ötvenhatos regény. Mert a várakozásokban, a reményekben, a reménytelenségben, az elhallgatásban, a hiányban, a részletekben mindig ott van valamiképpen a forradalom igazsága. És – talán legfőképpen – ott van az elbeszélő tisztánlátásában, a közösség süllyedésekor is megőrizhető személyes tisztánlátás képességében is.”
A csodálatos kenyérszaporítás
Kiadó: Kortárs Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás időpontja: 2014
Oldalszám: 518
Tartalom
„A Kossuth-díjas író, műfordító, festő és filozófus utolsó könyve napjaink egyik legnagyobb szabású írói vállalkozása. Szellemi magaslataival, téma- és motívumgazdagságával, gondolati-művészi színvonalával méltó folytatása az Ötvenhatos regénynek (2005). Naplószerű időjátékok bibliai és lelki tájakról, az ecsetvonások esztétikájáról, Jézusról, a kínai, keleti filozófiáról, Gyimesről, Dunáról, az elmúlt évtized természetvédő politikájáról, tüntetésekről a velünk történtekről. És az öregedésről, betegségről, vallásról. Az én egyházam, mondja Karátson Gábor, maga az emberiség, valamennyi vallás, és persze a növények és az állatok is, mert kiterjesztettem rájuk is a dolgot.”
A Karátson Archívumban zajló, hagyatékfeltáró és rendszerező munka közreadásaként született meg a Karátson Archívum Könyvek elnevezésű könyvsorozat, amelynek elsődleges célja, hogy Karátson Gábor filozófiai, irodalmi, képzőművészeti, közéleti munkásságát mind szélesebb körben és minél teljesebb formában megismertesse. A megjelenő kötetek Karátson Gábor (1935-2015) kiadatlan írásait, esszéit, verseit, fordításait adják közre, de a könyvsorozat lehetőséget kínál a képzőművészeti életmű eddig ismeretlen szeleteinek feldolgozására vagy Karátson Gábor sokrétű közéleti szerepvállalásának és irodalmi, filozófiai munkásságának bemutatására is.
A Karátson Archívum Könyvek könyvsorozat megjelent kötetei:
Karátson Gábor: Illusztrációk Goethe Faustjához 1976-1980. MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft., Szentendre, 2021 – KARÁTSON ARCHÍVUM KÖNYVEK I.
Lányi András: Karátson Gábor. MANK – Kortárs Kiadó, Szentendre-Budapest, 2022
Bellák Gábor: Gesztusok. Karátson Gábor sajtóképei 1974–1996. Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. – Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely Budapest, 2023 –
Karátson Gábor: A szédület nélküli magasság helye, Kötetben meg nem jelent írások (1964-2012) – Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt., 2023 – Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely Budapest, 2023
Előkészületben: