A Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely elsődleges feladata Karátson Gábor tárgyi és szellemi hagyatékának gondozása, feldolgozása és kutathatóvá tétele.
Az Archívum elkötelezett a művész sokirányú munkásságának teljességére törekvő feltérképezésében, életfilozófiájának bemutatásában, valamint az átfogó kutatási tevékenységek eredményeire épülő ismeretterjesztésben. Célunk, hogy Karátson Gábor személyes emlékezetét megőrizzük és minél sokrétűbben átadjuk az utókornak.
Bellák Gábor művészettörténész, a Karátson Archívum munkatársa A szent és a profán címmel tartott előadást a Kertész Imre Intézet szervezésében megvalósuló Képírók művészettörténeti programsorozat keretében 2024. május 15-én, 18.00 órakor. Az eseményen kiállították Karátson Gábor: Játékon kívül. Sérült holland játékos, 1978-1979 című festményét. Fotók: Kertész Imre Intézet.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, 2023. szeptember 28-n megjelent Karátson Gábor: A szédület nélküli magasság helye című esszékötete. Megtekinthető a Petőfi Kulturális Ügynökség standján.
Karátson Gábor festőművészként és grafikusként is komoly életművet hagyott maga után, s mindezek mellett jelentősek a művészeti írásai is. Képeit, illusztrációt egyedi látásmód, gondos kivitelezés, s nem utolsósorban a különféle anyagokkal való kísérletezés jellemezte. Terveink szerint Karátson Gábor képzőművészi életművét festményeinek és grafikáinak teljes katalógusa dolgozza majd fel, kiegészítve a saját műveihez fűzött kommentárokkal is. Az Archívum adatbázist épít a hagyaték anyagából, amely a képzőművészeti alkotások számos adatát is tartalmazza.
Karátson Gábor életművének egyik fontos fejezete a kelet-ázsiai művészet és a klasszikus kínai szövegek tanulmányozása, fordítása és kommentálása volt. Az Archívum feladatai között szerepel keleti tárgyainak kutatása, leírása, eredetük feltérképezése, az apai nagyapától, Olgyai Viktortól örökölt és a saját maga által is bővített keleti gyűjteményt feltárása, leíró katalógus elkészítése.
„Kiemelt kutatási terület a kínai klasszikus irodalom fordított szövegeinek összehasonlító szövegkritikai vizsgálata: a Tao Te King és a Ji king kínai forrásai és idegen nyelvű fordításainak feltárása, valamint a kínai fordítások Karátson életművében betöltött szerepének értékelése.
A Fotó- és Audiovizuális Adattárba folyamatosan töltjük fel a hagyatékban megtalálható műtárgyak és művészeti alkotások digitális másolatait, a kutatás során összegyűjtött kép-, hang- és videó- fájlokat, valamint az újonnan elkészített interjúkat, egyéb fotókat, mozgóképeket és hangfelvételeket.
A Faust-kiállítás katalógusa után, az archívumi könyvsorozat következő kötete Lányi András személyes hangvételű műve Karátson Gáborral közös szellemi útjaikról. A kötet megjelenik 2022 júniusában.
A Lakásgyűjtemény a hagyaték egy kisebb, tematikus részének kiállítóhelye. Karátson Gábor 1956-os szerepének, a Duna mozgalmakban való részvételének dokumentumait, képzőművészeti munkásságának legfontosabb darabjait, az örökölt, illetve az általa gyűjtött keleti műtárgyakat láthatjuk a művész családjának bútoraival berendezett személyes térben.
„Altdorfer állt nálam sok mindennek a kezdetén. Õutána kezdett csak érdekelni Goethe, s hordtam haza a kölcsönkönyvtárakból Franz von Baadert, Boehmét stb.; s mint elfeledték eléggé Paracelsust, meg Goethe Színtanát, növénytanát is mondd ki ismeri, ugyanúgy A. is alig-alig van benne a köztudatban, holott õ semmivel sem csekélyebb, mint Dürer, Grünewald.” (Karátson Gábor: Ulrik úr keleti utazása)
„Altdorfer war für mich der Anfang von vielem. Erst nach ihm fing ich an, mich für Goethe zu interessieren, und brachte Franz von Baader, Böhme usw. aus den Leihbibliotheken nach Hause; und wie Paracelsus ganz vergessen ist, auch Goethes Farbenlehre, sowie seine Pflanzenkunde; sagt, wer kennt sie; ebenso ist es mit A., der kaum im öffentlichen Bewußtsein ist, obwohl er nicht weniger ist als Dürer oder Grünewald.” (Herrn Ulriks Reise in den Osten)