Könyvbemutató
A Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely és a Kortárs Kiadó közös gondozásában megjelent Lányi András: Karátson Gábor című kötete.
Menü
KARÁTSON GÁBOR ARCHÍVUM
ÉS KUTATÓMŰHELY
A Karátson Gábor Archívum és Kutatóműhely elsődleges feladata Karátson Gábor tárgyi és szellemi hagyatékának gondozása, feldolgozása és kutathatóvá tétele.
Az Archívum elkötelezett a művész sokirányú munkásságának teljességére törekvő feltérképezésében, életfilozófiájának bemutatásában, valamint az átfogó kutatási tevékenységek eredményeire épülő ismeretterjesztésben. Célunk, hogy Karátson Gábor személyes emlékezetét megőrizzük és minél sokrétűbben átadjuk az utókornak.
Aktuális
50 éve jelent meg
Karátson Gábor „A festés mestersége – Műhelytitkok” című könyve ötven éve, 1971-ben jelent meg a Corvina Kiadó gondozásában.
Könyvillusztrációk
Videótár
Gyűjtemények
KÉZIRAT, DOKUMENTUM, RELIKVIA
„Szó, ami szó magamnak is időbe tellett és sok évtizednyi munkába került, hogy legalább számomra nyilvánvalóvá váljék, festészet, költészet és írás, a kínai filozófusok fordítása az én esetemben ugyanaz a munkaterület – ugyanaz a munkadarab.” – írja Karátson Gábor önéletrajzában.
A művész gazdag irodalmi hagyatékához kapcsolódó legfontosabb feladatok a feldolgozás, nyilvántartás és a közreadás. Az Archívumban megkezdődött az eddig ismert bibliográfiák kiegészítésére és teljessé tételére vonatkozó kutatás.
Képzőművészet
Karátson Gábor festőművészként és grafikusként is komoly életművet hagyott maga után, s mindezek mellett jelentősek a művészeti írásai is. Képeit, illusztrációt egyedi látásmód, gondos kivitelezés, s nem utolsósorban a különféle anyagokkal való kísérletezés jellemezte. Terveink szerint Karátson Gábor képzőművészi életművét festményeinek és grafikáinak teljes katalógusa dolgozza majd fel, kiegészítve a saját műveihez fűzött kommentárokkal is. Az Archívum adatbázist épít a hagyaték anyagából, amely a képzőművészeti alkotások számos adatát is tartalmazza.
ÁZSIAI GYŰJTEMÉNY
Karátson Gábor életművének egyik fontos fejezete a kelet-ázsiai művészet és a klasszikus kínai szövegek tanulmányozása, fordítása és kommentálása volt. Az Archívum feladatai között szerepel keleti tárgyainak kutatása, leírása, eredetük feltérképezése, az apai nagyapától, Olgyai Viktortól örökölt és a saját maga által is bővített keleti gyűjteményt feltárása, leíró katalógus elkészítése.
„Kiemelt kutatási terület a kínai klasszikus irodalom fordított szövegeinek összehasonlító szövegkritikai vizsgálata: a Tao Te King és a Ji king kínai forrásai és idegen nyelvű fordításainak feltárása, valamint a kínai fordítások Karátson életművében betöltött szerepének értékelése.
FOTÓ ÉS AUDIOVIZUÁLIS ADATTÁR
A Fotó- és Audiovizuális Adattárba folyamatosan töltjük fel a hagyatékban megtalálható műtárgyak és művészeti alkotások digitális másolatait, a kutatás során összegyűjtött kép-, hang- és videó- fájlokat, valamint az újonnan elkészített interjúkat, egyéb fotókat, mozgóképeket és hangfelvételeket.
KARÁTSON GÁBOR KÖNYVTÁRA
Karátson Gábor könyvtára több ezer kötetes. A szépirodalmi művek teljes feldolgozása, a keleti anyagokkal, az 1956-tal és a Duna-mozgalommal kapcsolatos kiadványokkal együtt az Archívum feladata.
KÖNYVSOROZAT
A Faust-kiállítás katalógusa után, az archívumi könyvsorozat következő kötete Lányi András személyes hangvételű műve Karátson Gáborral közös szellemi útjaikról. A kötet megjelenik 2022 júniusában.
KARÁTSON GÁBOR Lakásgyűjtemény-EMLÉKHELY
A Lakásgyűjtemény a hagyaték egy kisebb, tematikus részének kiállítóhelye. Karátson Gábor 1956-os szerepének, a Duna mozgalmakban való részvételének dokumentumait, képzőművészeti munkásságának legfontosabb darabjait, az örökölt, illetve az általa gyűjtött keleti műtárgyakat láthatjuk a művész családjának bútoraival berendezett személyes térben.
Karátson Gábor: A Gyermek Altdorfer /// Gábor Karátson: Das Kind Altdorfer
„Altdorfer állt nálam sok mindennek a kezdetén. Õutána kezdett csak érdekelni Goethe, s hordtam haza a kölcsönkönyvtárakból Franz von Baadert, Boehmét stb.; s mint elfeledték eléggé Paracelsust, meg Goethe Színtanát, növénytanát is mondd ki ismeri, ugyanúgy A. is alig-alig van benne a köztudatban, holott õ semmivel sem csekélyebb, mint Dürer, Grünewald.” (Karátson Gábor: Ulrik úr keleti utazása)
„Altdorfer war für mich der Anfang von vielem. Erst nach ihm fing ich an, mich für Goethe zu interessieren, und brachte Franz von Baader, Böhme usw. aus den Leihbibliotheken nach Hause; und wie Paracelsus ganz vergessen ist, auch Goethes Farbenlehre, sowie seine Pflanzenkunde; sagt, wer kennt sie; ebenso ist es mit A., der kaum im öffentlichen Bewußtsein ist, obwohl er nicht weniger ist als Dürer oder Grünewald.” (Herrn Ulriks Reise in den Osten)